A Tengeristen szenved, ezért népe is szenved. Mióta leigázták az országot és megölték a császárt, kit a Tengeristen fivéreként szeretett, a birodalmat kegyetlen viharok dúlják. A legenda szerint a vihar csak akkor csitulhat, ha a Tengeristen szívét akkora, vagy nagyobb szeretet tölti be, mint amekkorát a császár iránt érzett. Ezért az emberek minden éveben a tengernek adnak egy lányt, azt remélve, ő lesz a Tengeristen igaz menyasszonya, és általa eljő a béke. Mina sosem vágyott rá, hogy a Tengeristen menyasszonya legyen, de mikor a falu népe fivére szerelmét áldozná fel, a vízbe veti magát helyette, hogy leszálljon a szellemek, sárkányok, és főként az istenek birodalmába. De valóban az a sorsa, hogy a Tengeristen menyasszonya legyen?
Mina világát körülölelik a tradíciók. Nagymamája megtanította neki, hogy ki minek az istene és melyiknek milyen áldozatot hagyjon az oltáron. Bizalommal fordul hozzájuk imáival, ahogy nagypapája sírjára is abban a hitben visz ajándékot, hogy a túlvilágon örömet okoz neki vele. Sajnálja a gyönyörű és tehetséges lányokat, akiket minden évben a tengernek áldoznak, de akárcsak a falu népe, ő is reméli, hogy egyikük valóban a Tengeristen igaz menyasszonyává válhat, és ha ez megtörténik, újra boldog idők jönnek.
Mert az országban nem voltak mindig megszállók, nem csatáztak örökké hadurak, és főként, nem pusztítottak szörnyűbbnél szörnyűbb viharok, amik elragadták az embereket, letarolták a falvakat és elpusztították a termést.
Épp száz esztendeje, hogy az emberek menyasszonyt ajánlanak az istennek, de a viharok továbbra is dúlnak. Az idei év menyasszonya gyönyörű és bájos, csakhogy a szíve Mina bátyjáé, aki viszontszereti őt. Ezért Mina, hogy családját védelmezze, a tengerbe veti magát, és maga lesz a Tengeristen menyasszonya.
Számtalan isten van, és mind közül a legnagyobb a Tengeristen. Városát benépesítik az istenek, a mesebeli lények, és a szellemek. Mert nem minden holt kerül a mennyországba. A Lelkek Folyója keresztül szeli a várost, és ha egy lélek eléggé küzd, kijuthat a partra. Itt úgy élhetnek, mint a földön, szakmájuk lesz, esznek, isznak, nevetnek, szeretnek.
Amint megérkezik a Tengeristen birodalmába, a végzet vörös fonala ott feszül közte, és az isten közt. Csakhogy az isten nem olyan, amilyennek képzelte. Csupán egy Minával egyidős fiú, aki felébreszthetetlenül alszik, és álmában sír. Hogy segíthetne így rajta? Ráadásul, mivel a Tengeristen egy évszázada alszik, a birodalmának is megvannak a maga gondjai. A város hatalmasságai, istenek és démonok, titokban a városért küzdenek. Lord Sin, a lelke vesztett, elfeledett isten, minden erejével a Tengeristent védelmezi, ezért elvágja a sors vörös fonalát, mely Mina és védence közt húzódik, ezzel elveszi Mina lelkét. A lánynak harminc napja van, hogy visszaszerezze a lelkét, felébressze Tengeristent, és megtalálja a módját, hogyan segítsen neki, különben maga is szellemmé válik.
De vajon lehetséges ez? Egyáltalán, igaz a legenda? Megátkozták a Tengeristent, vagy maga vonult vissza?
Mina barátokat szerez a városban, de az istenek egyáltalán nem olyan jóságosak, mint hitte. Megvannak a maguk hibáik, sérelmeik és fájdalmaik, és nem is mind jóságosak.
Valaki Mina életére tör, hogy megdöntse a Tengeristen hatalmát. Az élők és a holtak világa közti egyensúly végkép felborul, és kiárad a Lelkek folyója. Ráadásul a sors vörös fonala ismét megfeszül, de egy baleset folytán nem Mina és a Tengeristen, hanem Mina és Sin között. Megmentheti így a Tengeristent? Vagy nem az a sorsa, hogy a Tengeristen menyasszonya legyen?
Axie Oh regénye gyönyörű mese, mely egy Magyarországon kevésbé ismert mitológiára épül. Olyan romantikus regény, amiben nem a szerelem a legfontosabb, hanem az, hogy a lány megtalálja a maga sorsát. Mert a sors nem adott, utunkat a döntéseink határozzák meg.
A sors kérdése mellett az A lány, aki a tenger alá esett az istenség témakörével kapcsolatban is érdekes kérdéseket vet fel. Mina világában mindennek megvan a maga istene, a holdnak, a tónak, gyermekeknek, még az emlékezésnek is. De vajon valóban minden rossz az istenek hanyagságának köszönhető, vagy az emberek maguknak okozzák a szenvedést? És egyáltalán, az isteneknek valóban kötelességük az emberek segítése? Van értelme imádkozni hozzájuk? Megváltható a törődésük az oltáron hagyott áldozatokkal?
A lány, aki a tenger alá esett (The Girl Who Fell Beneath the Sea) nem véletlenül aratott olyan nagy sikert. Szépen kidolgozott történet, kellő csavarral és szerethető karakterekkel. Az a fajta könyv, amit az ember nem tud darálni, mert a szöveg kiérdemli, hogy odafigyeljünk rá. A koreai mitológia és a mesék pedig varázslatos keretet adnak a történetnek.
Az istenek ármánykodásai és néhány harci jelenet gondoskodik a kellő izgalomról. Axie Oh regénye egy olyan várósban játszódik amiben főként szellemek élnek, így a halál állandó téma, de az annyira természetes, hogy az egy percre sem válik nyomasztóvá, még annak ellenére sem, hogy látjuk Mina gyászát halva született unokahúga miatt. Szexualitás egyáltalán nincs a történetben.
Tizenkét éven felülieknek ajánlom.
A város csodái tagadhatatlan igazsággal szembesítenek: egy új világba léptem be, sárkányok, elképzelhetetlen hatalommal bíró istenek, az árnyékban láthatatlanul mozgó orgyilkosok világába, ahol a hangodat madárrá változtathatják és ellophatják és ahol senki, akit szeretek, nem érhet el engem."
Axie Oh: A lány, aki a tenger alá esett – Könyvmolyképző, Szeged, 2023.
Korosztály: 12+
Romantika: 7/10
Kaland: 7/10
Fantasy: 10/10
Nekem hogy tetszett: 9/10
Egy másik borító a Hodder & Stoughton kiadótól
Mitológia
Sors
Istenek
Túlvilág
Család
Simi alig várja, hogy végre ő is iskolába járhasson, és megtanuljon írni és olvasni. Csakhogy az iskola nem olyan, amilyennek képzelte, a betűk pedig nem éppen barátságosak. Erre dőlnek, arra dőlnek, elfordulnak, vagy épp helyet cserélnek, Simi pedig sehogy sem boldogul az olvasással.
Harriet Manners táskáján vörös betűkkel virít a "Geek" szó. Nem ő írta oda, de nem vitatja az állítást. Az igazság az, hogy őt nem zavarná, hogy egy kocka stréber, ha a többieket sem zavarná, és nem piszkálnák. Olyan ember, aki rajong a tényekért és az adatokért, de az emberi kapcsolatok, vagy éppenséggel a divat világa idegen terep számára. A...
A Tengeristen szenved, ezért népe is szenved. Mióta leigázták az országot és megölték a császárt, kit a Tengeristen fivéreként szeretett, a birodalmat kegyetlen viharok dúlják. A legenda szerint a vihar csak akkor csitulhat, ha a Tengeristen szívét akkora, vagy nagyobb szeretet tölti be, mint amekkorát a császár iránt érzett. Ezért az emberek...