Böszörményi Gyula Miskolcon született, két éves volt, mikor izomsorvadással diagnosztizálták. Akkor tíz évet adtak neki. Alaposan túlteljesítette a tervet, néhány héttel az 58. születésnapja előtt hunyt el, és olyan életművet hagyott maga után, amire bárki büszke lehetne. Írt sci-fit, fantasyt, romantikus történelmi krimit, de egészen komoly témájú szövegeket is. Műveiből készült színdarab és hangjáték is.
Betegsége és az ellátórendszer hiányossága miatt tinédzseréveit egy értelmi fogyatékos gyerekeknek fenntartott intézetben töltötte, a mindössze három szellemileg ép bentlakó egyikeként. Onnan huszonévesen egy idősek otthonába került.
A Kucó saját, az intézetben szerzett élményein alapul. A történet nagy részét egy értelmi fogyatékos fiú monológja adja, ezt egészítik ki az őt interjúztató kívülálló kommentárjai, például az intézeti dolgozók helyzetével kapcsolatban. A kisregény egyáltalán nem könnyű olvasmány, kifejezetten megrázó. Böszörményi Gyula legismertebb műveivel ellentétben semmiképpen sem ifjúsági regény, de még csak nem is young adoult. A könyv, bár akkor nem kapta meg azt az elismerést, ami jár neki, mégis megváltoztatta az életét. Valamivel később ugyanis egy üveg vodka kíséretében rátukmálta nem másra, mint Müller Péter Sziámira, aki aztán feltette a polcra, és jódarabig hozzá se nyúlt. Mikor aztán megtette, egyenest ment az íróhoz, és mivel akkor tudta meg, hogy apa lesz, azt ajánlotta, írjon gyerekeknek. Ennek a projektnek lett a végeredménye a Gergő és az Álomfogók, ami aztán seperc alatt híressé tette Böszörményit.
A Világfa veszélyben van. A legerősebb táltosok, a hetek, már nem képesek megidézni a Táltos Világhálót, hamarosan elszabadul a Sárkány, katasztrófák sorát okozva. Mindez a titokzatos Holló műve, aki sorra megbetegítette a hetek lelkét. A révülők világának hatalmas szüksége van egy nagyhatalmú fiatal segítségére, csakhogy Réti Gergő hallani sem akar az álmok világáról. Ő hétköznapi srác, akit a videójátékok érdekelnek. Ha anyja, Boglárka, bűbájosokról beszél ő csak dühöt és szégyent érez. Van neki elég baja a rémálmokkal, amik édesapja halála óta gyötrik, no meg az új családdal, amit Boglárka Botlik Dénessel próbál kiépíteni. A mostohaapával új mostohatesó is érkezett, Zsófi, akivel egyetlen dologban értenek egyet, hogy nem akarnak család lenni.
A Réti-Botlik család meghívást kap a Vajákosok, Táltosok, Énekmondók, Sámánok és Egyéb Révülők Találkozójára, csak hogy a rendezvény katasztrófába torkollik. A hetek sorra az Álomvilágban ragadnak, sőt maga Gergő is ott ragad. Ha fel akar ébredni, kénytelen megmászni a Világfa három szintjét, és kiszabadítani a heteket. Eközben Zsófi a valóságban nyomoz Holló után, aki mindent megtesz, hogy Gergő ne járjon sikerrel.
A Gergő és az Álomfogók 2003-ban (Varró Dániel Túl a Maszat-hegyenével karöltve) elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat. A magyar mitológián alapuló Gergő sorozat összesen öt vaskos kötetből áll. Az első három kötet során Gergő háromszor is megmássza a Világfát, az utolsó két kötet (ami egyaránt a Gergő és az álomvámpírok címet viseli) már más irányba kalandozik. Az utolsó két kötetben Böszörményi alig titkolja politikai nézeteit (a főgonoszt Orbáncnak hívják, követői narancsszínt hordanak). Akit ez nagyon zavar, az maradjon az első három kötetnél.
A Gergő könyvek kalandos meseregény sorozat, amiben a lélek problémáit az álom birodalmában kell legyőzni. Egy felnövéstörténet, ami a múlt tiszteletére és a világ csodáinak megbecsülésére tanít. A történet már tíz év körül élvezhető, de olvasástechnikailag egyáltalán nem könnyű.
Nem véletlenül beszélünk univerzumról, több kiegészítő kötet is megjelent. Gergő húga, Zsófi saját sorozatot kapott. Az első két kötet külön-külön is megjelent, a harmadik megjelenéséig azonban történt egy kiadóváltás. Az új kiadó nem adta ki külön a harmadik kötetet, hanem egy vaskos kötetben jelentette meg mind a hármat Zsófi és az ősboszorkány címen.
Az egyik legnépszerűbb mellékszereplő, Monyákos Tuba szintén saját sorozatot kapott. Részei a Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, a Monyákos Tuba és a csatornalidércek, és a Monyákos Tuba és a tűzhangya sámán.
A Rúvel hegyi legenda és az A bolhedor lovagjai szintén az Álomfogó-univerzumot bővítik.
A Jonatán kalandjai egyszerre ötvözi a sci-fit és a fantasyt. Galagonya teljesen békés nyáriszünetet élvez, míg bele nem botlik, a világ legelvarázsoltabb sráccába. Az még hagyján, hogy fura az öltözéke, úgy viselkedik, mint aki egy teljesen másik világban él, és nem tudja mi az a bicikli, de azt se tudja, hogy ő kicsoda. Jonatán története elveszett. Vagy inkább elvették? Honnan került ide? Galagonya felajánlja segítségét, idővel azonban kiderül, nem csak Jonatánt, hanem az egész Gutenberg Galaxist meg kell menteni, ehhez pedig a történelem több pontján is cselekedni kell.
A Jonatán kalandjai három, a Gergő könyveknél jóval vékonyabb kötetből áll. Tíz éven felülieknek ajánlom.
Böszörményi következő nagyobb sorozata, a Rontásűzők nem az életmű legerősebb eleme, de azért szórakoztató és kalandos sorozat egy ikerpárról, akik egy nap azon kapják magukat, valaki belepiszkált a történelembe, ezzel teljesen megváltoztatva a jelent. Magyarországnak se híre, se hamva, mindenki valami fura szlávos nyelvet beszél, léghajók és gőz hajtotta járművek közlekednek. A lányokra hárul a feladat, hogy a két jóképű srác, Kaplony és Savanyác segítségével legyőzzék az örült Vérbulcsút és társait, és visszaállítsák azt a Magyarországot, amit ők ismernek.
Ez a történet inkább kamaszlányoknak szól.
A hivatalosan Rémálom könyvek címen futó sorozat a gót/emó korszakot lovagolta meg, és a démonok világában játszódik. A sorozat érdekessége, hogy Böszörményi az első és a második kötethez is két zárófejezetet írt, aztán megszavaztatta az olvasókkal, hogy melyik vonalon mozogjon tovább a történet. Ez a sorozat is inkább kamaszlányoknak szól. Felhívnám rá a figyelmet, hogy nem véletlenül hívják visszaszámlálósnak, a történet nem a 3…2…1-el kezdődik, hanem a 9…8…7…-el!
Böszörményi következő nagy dobása a Lúzer Rádió, Budapest! hat kötetből álló sorozat, ami elsőre a Szeleburdi család és az Egy ropi naplója keveréke. Marcel, a tizenhárom éves pesti srác, talál egy régi rádió adó-vevőt, beindítja saját műsorát, és löki a dumát a vakvilágba a családjáról és a hétköznapi kalandokról. Ez a sorozat inkább a fiúkat célozza, tizenegy éven felül.
Böszörményi utolsó nagy sorozata, az Ambrózy báró esetei az Álomfogó könyvekhez mérhető sikert ért el, ha nem nagyobbat. Romantikus történelmi krimi a illenium és a századforduló korából. Minden Böszörményi Gyula könyv mögött komoly kutatómunka áll, de ez, az olvasó számára, talán ennél a sorozatnál a legszembetűnőbb. Böszörményi elképesztő pontossággal jeleníti meg a korabeli Budapestet, kezdve a milleniumi forgatagtól a mára teljesen eltűnt Tabánig.
Hangay Emma, a marosvásárhelyi könyvkereskedő lánya eltűnt a milleniumi ünnepségek alatt. Négy évvel később az új postás egy két évvel korábbi, nem kézbesített táviratot talál, amit Emma küldött, hogy indul haza. Csakhogy a lány sosem érkezett meg. Húga, a tizenhat éves, karakán Milli a székesfővárosba indul, hogy kinyomozza, mi történt szeretett nővérével.
A történet eleinte két időszálon fut, Emma kalandjait ugyanúgy olvashatjuk, mint Milli négy évvel későbbi nyomozását. A fiatalabbik lány hamar belefut a kedvtelésből magánnyomozó Ambrózy báróba. A báró sok mindenben idézi számomra az eredeti, még nem átdolgozott, papíralapú Sherlock Holmes-t, nem csak zsenialitásával, de a női nemre vonatkozó nem túl hízelgő véleményével, és azzal a fajta viselkedésével, ami voltaképpen pontosan betartja az illemszabályokat, mégis könnyedén felpaprikázza az ember lányát.
A következő kötetekben Ambrózy Richárd és Hangay Milli nem csak Emma, de a Budapestet megrázó különös gyilkosságok után is együtt nyomoz.
A soroztat nem csak jókora adag humorral, de némi feminizmussal is fűszerezett, a valós helyszínek mellett valós személyek egész sorát is felvonultatja. Az első néhány kötet zseniális, az utolsó pár már nem feltétlenül. A sorozatot elsősorban nagyobb kamaszlányoknak írták, de láttam már tizenkét éveseket és felnőtt férfiakat is jól szórakozni rajta.
Összességében elmondható, hogy Böszörményi Gyula kedvenc játékszere a magyar nyelv. A különböző történetek esetében mindig más stílusban, de elképesztő nyelvi leleményekkel él. Szintén jellemző rá a világteremtés. Szereti a szórakoztató leírásokat, az akárcsak egy-egy jelenetre megjelenő, de roppant karakteres mellékszereplőket. Ezek élővé és teljessé teszik a történetet, de nem feltétlen lendületessé. Olvasástechnikai szempontból a Böszörményi Gyula könyvek egyáltalán nem könnyűek. Ha a kisebb gyerek még nem feltétlen olvas annyira jól, inkább válasszuk a közös olvasást, felolvasást, különben nem fogja tudni élvezni a történetet. Mindehhez hozzájön még Böszörményi mindent elsöprő, de elég sajátos humora, ami vagy magával rántja az embert, vagy idegesíti. Azt is érdemes megjegyezni, hogy különösen a kisebbeknek szóló könyveiben, szégyentelenül neveli az olvasót.
24.hu: Böszörményi Gyula: Évtizedek óta halottnak kéne
lennem, de nem veszek róla tudomást
https://24.hu/kultura/2019/09/09/boszormenyi-kuco-sziami-ambrozy-portre-riport-erdokertes/
Magyar Narancs: "Apucinak szeretője van, anyuci marékszám nyeli a Seduxent"
https://magyarnarancs.hu/konyv/apucinak-szeretoje-van-anyuci-marekszam-nyeli-a-seduxent-79575
Moly.hu – Böszörményi Gyula karcai
https://moly.hu/tagok/gyula_boszormenyi/karcok
Wikipédia: Böszörményi Gyula
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi_Gyula
Wikipédia: Év Gyermekkönyve díj
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89v_Gyermekk%C3%B6nyve_d%C3%ADj
Nők Lapja: Kucó, álomfogók és bűbájketrec – Böszörményi Gyula élettörténete
Könyvmolyképző honlapja:
https://konyvmolykepzo.hu/kereses?mit=b%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi%20gyula
Simi alig várja, hogy végre ő is iskolába járhasson, és megtanuljon írni és olvasni. Csakhogy az iskola nem olyan, amilyennek képzelte, a betűk pedig nem éppen barátságosak. Erre dőlnek, arra dőlnek, elfordulnak, vagy épp helyet cserélnek, Simi pedig sehogy sem boldogul az olvasással.
Harriet Manners táskáján vörös betűkkel virít a "Geek" szó. Nem ő írta oda, de nem vitatja az állítást. Az igazság az, hogy őt nem zavarná, hogy egy kocka stréber, ha a többieket sem zavarná, és nem piszkálnák. Olyan ember, aki rajong a tényekért és az adatokért, de az emberi kapcsolatok, vagy éppenséggel a divat világa idegen terep számára. A...
A Tengeristen szenved, ezért népe is szenved. Mióta leigázták az országot és megölték a császárt, kit a Tengeristen fivéreként szeretett, a birodalmat kegyetlen viharok dúlják. A legenda szerint a vihar csak akkor csitulhat, ha a Tengeristen szívét akkora, vagy nagyobb szeretet tölti be, mint amekkorát a császár iránt érzett. Ezért az emberek...
