Kedvcsináló

Spoileres kibeszélő

Mint ahogy a legtöbb Jacqueline Wilson könyv, úgy a Kettős játszma is teljesen hétköznapi problémákat dolgoz fel, amik nagyon is fontosak a gyerekek, sőt az egész család számára.

Apának barátnője van

A regény egyik legfontosabb témája az új nevelőanya elfogadása. Az ikreknek egyáltalán nem tetszik, hogy apukájuknak barátnője van. Sértésnek veszik az anyukájukkal szemben, nem értik hogy lehetne apjuk magányos, mikor ott vannak neki ők. Emma elfogadását az sem segíti, hogy Nagyi is kifejezetten ellenségesen fogadja őt. Emma hiába próbálkozik, nem ilyen pótanyát képzelt el az unokái mellé, már ha egyáltalán elképzelt valamilyet. Hamar kialakul az Emma ellenes egységfront, és amikor az alakulgató új család vidékre költözik, Nagyi pedig a városban marad, a lányok már nem szimplán udvariatlanok és ellenségesek Emmával. Nyílt háborút kezdenek, ott tesznek keresztbe neki ahol tudnak, nem törődve vele, hogy ezzel apjukat is bántják.

Pedig Emmával tulajdonképpen nincs gond, nem is állhatna távolabb a mesék gonosz mostohájától. Nem áll bele a harcokba, nem rendez jeleneteket, viszont újra és újra a lányok pártját fogja a vitás helyzetekben. A regény végére az ikrek megtanulják elfogadni őt, rádöbbennek, hogy Emma személyében kaptak valakit aki ha kell harcol értük, ha kell vigasztalja őket, aki törődik velük és ha elfogadják, szereti őket.

Ikrek jóban rosszban

A Kettős játszma másik meghatározó témája az ikerség. Ruby és Garnet csak külsőre két tojás, személyiségük nagyon is különbözik egymástól. A domináns iker kifejezés Ruby esetében nem csak születési sorrendre vonatkozik, kettejüket illetően mindenben ő diktál. Határozott, magabiztos lány, igazi vagány, akinek célja, hogy egy nap filmsztár legyen. Garnet ezzel szemben csendes, visszahúzódó, Rubyval ellentétben ő nem eljátszani, hanem kitalálni szereti a történeteket. Ennek ellenére nagyon közel állnak egymáshoz, mindent együtt csinálnak, egymás legjobb barátai, másnak akkor sincs esélye a közelükbe férkőzni, ha egyikük szívesen fogadná. Ruby megfogalmazása szerint olyan, mintha ők ketten egy személy volnának. De vajon meddig egészséges ez az összefonódás?

Mikor Ruby ráveszi a szerepléstől rettegő Garnetet, hogy szökjenek el egy forgatás válogatójára, de ott Garnet csúnyán lebőg, még viszonylag hamar megbékülnek. Mikor azonban Ruby nagy vágyát követve jelentkeznek egy puccos bentlakásos iskolába, de csak Garnet kap ösztöndíjat, kitör a vihar. Az ikreknek meg kell találniuk önmagukat, anélkül, hogy közben elveszítenék egymást.

Jacqueline Wilson Kettős játszmája bájos történet nyolc éven felülieknek, gyereknyelven, komolyabb témákról. A történetet két nézőpontból olvashatjuk, ezek megkülönböztetését különböző betűtípus használatával is segíti a könyv. A regényt egyszerű, de kedves rajzok egészítik ki.

MI A JÓ ABBAN, HA IKER AZ EMBER

Egy csomó jó dolog van abban, ha iker az ember. Soha nem vagy egyedül, mindig van egy legjobb barátnőd, akivel lehet játszani és beszélgetni. Mindenféle közös titkaitok vannak, és csodás játékokat találtok ki, amiket senki más nem ért meg. Mindenfélét lehet együtt mondani és együtt csinálni, és akkor kétszer olyan erősek vagytok.

MI A ROSSZ ABBAN, HA IKER AZ EMBER

Kevés rossz dolog van abban, ha az ember iker. De néha olyan békés lehet egyedül lenni. Olyankor nem kell beszélni, és játékokat kitalálni és titkokat meghallgatni. Hanem az ember önmaga lehet. Nem valaki másnak a része. Önmaga."

                       Jacqueline Wilson: Kettős Játszma - Animus Kiadó, Bp., 2001