Illusztrátor: Bernát Barbara
Elutaznál a múltba, ha megtehetnéd? Mondjuk 1956-ba?
A Vitéz János nyolcosztályos udvarán álló vénséges vén fáról fura pletykák terjednek. Azt hallani, a gyökerei közti alagutak mind más és más korba vezetnek. Persze ki veszi ezt benne? Senki.
Amíg egy nap Lóri rajta nem kapja a büfés nénit, amint szőrén-szálán eltűnik a fában. Réka és Hanna jó barátnők. Sanyi Rékába szerelmes, Réka meg Lóriba. Lóri pedig szeretné megismerni a dédapját, aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, így hát mind együtt szöknek a múltba. Csakhogy az '56-os ősz sokkal komolyabb kihívások elé állítja őket, mint várják.
Statisztikai tény: az iskolai megemlékezések dögunalmasak. Minden évben ugyanazok versek. Minden évben ugyanazok a dalok. Ráadásul ünneplőben.
De mi van, ha a Himnuszt nem az énekkarosok éneklik, hanem több ezer ember? Milyen, ha nem kisdiák szavalja a verset, hanem Sinkovits Imre, és a tömeg tiszta szívből ordítja, hogy "Rabok tovább nem leszünk!" ?
Lóri, Hanna, Réka és Sanyi október 23-án délután érkeznek '56-ba, és rögtön a felvonulók közé keverednek. A Bem térnél elveszítik egymást, és míg Hanna és Lóri a Kossuth térre mennek és meghallgatják Nagy Imre "Elvtársak" kezdetű beszédét, addig Sanyi és Réka a Rádióhoz sodródnak, ahol megmentik egy meglőtt fiatalember élettét.
Lóri tudja, hogy dédapja a Corvin közben harcolt, mielőtt a szovjetek bevonulása után elmenekült az országból, hátrahagyva feleségét és pár hetes kisbabájukat. Úgy érzi, az ő családjának valamikor ekkor csúsztak félre a dolgok. Ha a dédpapa nem megy el, talán minden más lett volna a nagymamának, Anyunak, talán még neki is. Így hát Lóri és Hanna a Corvin közben mennek, hogy megtalálják őt, Sanyi és Réka pedig őket keresve szintén ott kötnek ki. A négy gyerek itt, és a közeli Práter utcai iskolában éli meg a forradalmat, és a maguk módján mind ki is veszik a részüket belőle. Van, aki röpiratokat gépel, van, aki a sebesültek ellátásában segédkezik, és van, aki Molotov-koktélt dobál a tankokra. Hiszen a 21. századiak megdöbbenésére, itt még a gyerekek is harcolnak.
A regény sorra veszi a fontosabb budapesti eseményeket. Néhánynál, mint például a Rádiónál történt lövöldözésnél ott vannak a szereplők, másról, mint a Kossuth téri sortűzről csak hallanak. A forradalom hangulatát, a felkelők mindennapjait főként a Corvin téri pesti srácok által ismerhetjük meg. Kiss Judit Ágnes gondosan ügyel rá, hogy a forradalom mindkét arcát megmutassa. Látjuk a szolidaritást. Az ételt, amit a vidékiek felküldtek a harcolóknak. Azt, hogy ha kitesznek egy ládát, hogy az elesettek családjainak gyűjtsenek, abból nem lopnak az emberek, de még a betört kirakatban is ott hagyják a termék árát, ha elvisznek valamit. De ugyanígy halljuk egy fiatalember elkeseredett beszámolóját is arról, hogyan lincselte meg a tömeg a magukat megadó, fegyvertelen ÁVÓ-sokat.
Bár a gyerekek már a regény elején, a Rádiónál kitört lövöldözésnél a dolgok sűrűjébe keverednek, valahogy a lövöldözés és a halottak eleinte nem megrázóak, egy-egy fél mondatot olvasunk róluk. Talán ezért is annyira sokkoló Kócos, a tizenhét éves, terhes forradalmár lány halála. Magát a sebesülést és a halált nem írja le a könyv, "csupán" a teste felett gyászoló kedvesét, de ez épp elég ahhoz, hogy a Kórház az osztályteremben-t, a sorozat többi részével ellentétben, inkább csak a felső tagozat vége felé ajánljam.
Kócos és kedvese kapcsán azonban felhívnám a figyelmet a könyv egy erősségre (vagy inkább a magyar gyerekirodalom egyik gyengeségére). Megdöbbentően kevés olyan magyar ifjúsági regény jelenik meg, amiben romák szerepelnek (és ott sem feltétlen szerencsés az ábrázolásuk). Kiss Judit Ágnes nem csak azt mutatja meg, hogy az '56-os hősök közt bizony a romák is ott voltak, de bár csak nagyon röviden, a kultúrájuk egy szeletébe is bepillantást enged.
Ha a Kórház az osztályteremben-nek van gyengesége, akkor az az, hogy a sorozat többi részéhez képest talán egy fokkal kevésbé ismerhetjük meg a gyerekek egyéni problémáit, Kiss Judit Ágnes inkább csak lebegteti a gondokat, úgy éreztem ezen a téren sokszor félinformációt kapuk.
Mindenesetre mire a négy kamasz közvetlenül a szovjet bevonulás előtt hazatér, nem csak önmagát érti meg jobban, hanem ötvenhatot is, és azt, miért kellett Lóri dédapjának örökre elhagynia az országot.
Az Abszolút töri sorozat kötetei a magyar történelem különböző korszakaiba repítik el egy osztály különböző tagjait. A kötetek nem egymásra épülnek, bármilyen sorrendben olvashatóak.
Melegben sokkal kellemesebb tüntetni, ezt mindenki tudja.
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben – Pagony, Bp., 2021.
Korosztály: 13+
Kaland: 10/8
Romantika:5/10
Nekem hogy tetszett: 7/10
1956. Október 23.
Forradalom
Történelem
Barátság
További infó: https://www.pagony.hu/termekek/korhaz-az-osztalyteremben
A sorozat két másik kötetéről, a Szamos-parti Hollywood -ról és a Gőzgépek és pomponlányok -ról írt beszámolómat a címekre kattintva olvashatod.
Fanni, Nelli és Jázmin jó barátnők. Egy nap gyönyörű dobozra bukkannak, ennek hála pedig megismerik Trixit, a tündérmanót, valamint a Titkos Királyság uralkodóját, Vidám királyt. A királynak segítségre van szüksége nővére, Keserű királynő ellen, így a lányok útra kelnek a varázslatok földjére, a Titkos Királyságba.
III. Hablaty Harákoló Harald egészen kicsi viking, az óriások közt, cseppet sem hős alkat. Csakhogy a vikingek közt csak a hősöknek van hely, így, ha nem akarja, hogy száműzzék, azzá kell válnia. A hőssé válás első lépése: lopj magadnak egy félelmetes sárkányt, majd idomítsd be. Csakhogy Hablaty sárkánya minden sárkányok legkisebbike, viszont...
Roni üzenetet kap. Csak épp nem egy kedves üzenetet a fiútól, akivel tegnap randizott, hanem egy fotót, amin a fiú épp valaki mással csókolózik. De vajon ki küldte a képet? És miért? És miért titkos profilról? Ronit nem hagyja nyugodni a kérdés, így hát nyomozásba kezd, hogy megtudja, a Belvárosi Deák gimi ezerkétszáz tanulója közül kinek tartozik...