Louis 14 éves. Szókincse leggyakrabban használt elemei: Nem tom, Tök mindegy, Kit érdekel? A jegyei rosszak, a sulit utálja. A kötelező egyhetes gyakorlatot, amit az iskola ír elő, Louis egy fodrászatban tölti, bár az apja ostobaságnak tartja. A kamasz hirtelen belecsöppen a felnőttek világába, és szerelembe esik a fodrász szakmával. De vajon lehet a sztársebész fia egyszerű fodrász?
Louis az a gyerek, akiről azt gondolják, semmi nem lesz belőle. Nem beszél, nem tanul, nem érdekli semmi. Barátai nincsenek, ha csak nem számítjuk barátnak a tökfejt, akit az apja a nyakába varrt, csak mert együtt dolgozik az apjával.
Louis életében először élte át azt, hogy saját magáért felelős."
Amikor az iskola kijelenti, hogy a gyerekeknek egy héten át kötelezően gyakornokoskodniuk kell egy álltaluk választott munkahelyen, Louis jobb híján abba a fodrászatba jelentkezik, ahová a nagymamája jár. Apja szerint persze ez nevetséges: az is, hogy a gyerekek gyakorlatra mennek tanulás helyett, az meg végképp, hogy a fia egy fodrászatban tölti az idejét.
Csakhogy Louis-val történik ott valami. Ő, akit egyáltalán nem érdekelt, mit gondolnak róla a suliban, hirtelen meg akar felelni. Adni kezd a külsejére, igyekszik jól végezni a dolgát. Ismerkedik a munka világával, megtanulja milyen, ha nevetve megdorgálják, milyen kollégának lenni, teljesen elfáradni a munkában.
De a munka mellett Louis hirtelen a felnőttek világába is belecsöppen, Marie-Aude Murail élettörténetek sokaságát zsúfolta ebbe a kis könyvbe.
Ott van Garance, a kis tanulólány, aki se tanulni, se dolgozni nem akar. Trágár, minden nap bulizni jár vodkarajongó barátjával, túl van pár csúnya ügyön. Egyenes úton halad, hogy eltolja az egész életét, és nem tudja, hogy mutassa ki a szerelmét.
Madame Maïté, a fodrász szalon tulaja, akiről azt hinnénk, egész nap csak a lábát lógatja a pult mögött. Pedig nincs is lába, tíz éve elveszítette egy autóbalesetben a férjével és a fiával együtt.
Clara, aki kisminkelve gyönyörű, smink nélkül viszont kisírt szemű fáradtság. Elhagyta a barátját, mikor rájött, hogy a férfi futtatni akarja, de az továbbra is zaklatja.
Fifi, aki örökké nevet és nevettet, pedig épp elveszíti élete szerelmét.
Nem beszélve az ügyfelek soráról, akik magukkal hozzák örömüket, bánatukat, mikor betérnek egy frizuráért, vagy épp egy kis csevejre.
Clarát mintha kicserélték volna. A haja különleges kontyba volt fésülve, alul néhány szabadon hagyott tincs kunkorodott, arcszíne akár a törékeny porceláné. Ki sejthette volna, hogy ugyanez a fiatal nő néhány perccel ezelőtt még visszafojtottan zokogott a péksüteményes eresze alatt?
Louis magára talál ebben az élettel vert társaságban. Jól érzi magát az illatos helységben, csodálja, ahogy a fáradt, gondterhelt arcok kivirulnak egy kis törődéstől és az új frizurától. Hamar kiderül, hogy Louis-nak nem csak kedve, de tehetsége is van a fodrászathoz, ráadásul nem kevés üzleti érzékkel is megáldotta a sors.
Csakhogy Louis nem olyan családból származik, ahol az ember azt mondja, fodrász akar lenni. Édesapja elismert sebész, a fodrászat pedig kétkezi munka, szerinte csak a hülyék mennek fodrásznak.
A Feyriéres család meglehetősen patriarchális família. Monsieur Feyriéres kitölti a teret, nem tűri az ellenvetést, elvárja, hogy egyetértsenek vele. Munkahelyén parancsoláshoz szokott, és ezt haza is viszi. Fiával nem tud mit kezdeni, azt pedig észre sem veszi, hogy felesége egyre nehezebben viseli a dolgait.
Komoly értékrendje van, és eszerint az emberek értékét nagyban meghatározza a munkájuk. Meglátása szerint (és hasonszőrű barátai szerint) valaki, akinek kevésbé elismert munkája van, az nyilván kevésbé intelligens, erkölcsös ember, ilyen alakokkal nem keveredünk. Monsieur Feyriéres olyan ember, aki tűrhetetlennek tartja, hogy a tizennégy éves fia esetleg egy fodrásztanulóval randizzon, és aki szerint jobb nem beszélni másoknak arról, hogy az anyósa csak egy egyszerű pék volt.
-Csakhogy ő nem a mi köreinkhez tartozik. Persze semmi kifogásom a fodrásznők ellen... Nem kell olyasmit a számba adni, amit nem mondtam.
...
-Mindenütt vannak kiváló emberek. Csak egyszerűen más a kultúránk, más az értékrendünk. Szóval...
Egy szó, mint száz, Louis az utolsó gyakornoki napján engedélyt kér, hogy máskor is eljöhessen a szalonba, de ezt otthon nem meri bevallani, sem azt, hogy beleszeretett a szakmába. Terve egyszerű: a lehető legrosszabbul teljesíteni az iskolában, a lehető legtöbb tárgyból megbukni, akkor majd jobb híján megengedik, hogy fodrász legyen. Csakhogy egy hét fodrász szalon után az iskola még a korábbiaknál is nagyobb kínszenvedés. Louis lógni kezd a suliból, napjait a fodrászatban tölti. Madame Maïté-vel és a többiekkel beeteti, hogy az iskolában sztrájk van. A szalonban örömmel látják, tanítgatják, sőt idővel még az iskolai tananyagban is segíteni próbálnak neki.
Persze Louis is tudja, hogy ez nem mehet így a végtelenségig. Boldogabb a fodrászatban, mint bárhol a világon, de mikor épp nem ott van, nem tudja, hogyan tovább, retteg a következményektől. Végül Garance lesz az, aki véget vet a dolognak, beárulja Madame Maïté-nál. Nem undokságból; nem akarja, hogy Louis úgy elpuskázza a dolgait, ahogy ő tette. A szalon dolgozói együtt próbálnak Louis-val beszélni, az édesanyját is bevonják. És ezen a ponton lesz Louis-nak óriási szerencséje. Édesanyja ugyanis megírja az igazságot az iskola igazgatójának, ő pedig ahelyett, hogy botrányt csapna a lógás miatt, arra törekszik, hogy Louis a lehető legjobban járjon. Az iskola, a szalon és Louis között háromoldalú szerződés születik: ha a fiú megfelelően teljesít az iskolában, heti két délutánt a szalonban dolgozhat.
Csakhogy ezt az apának senki nem meri bevallani, még a felesége se. Mikor rádöbben, Monsieur Feyriéres úgy érzi elárulták. Árvaként mélyről tört fel, úgy érzi, a fia eldobja mindazt, amiért ő keményen megdolgozott. A konfrontációnak csúnya vége, lesz. Monsieur Feyriéres kénytelen szembe nézni a valósággal: olyan ember, akitől tart a családja, a házassága romokban, a fia talán sosem bocsájt meg.
Helyre állhat a Feyriéres család békéje? Vajon jó döntés hagyni, hogy a fiú egy nem olyan "sikkes" szakmát válasszon? Egyáltalán, ez csak fellángolás, vagy tartós hullám? Madame Maïté képes, és főleg akar tovább küzdeni egy újabb csapás után? És a többiek? Milyen élet vár Garance-ra, Clarára és Fifire?
Elképesztő, hogy mi minden belefért ebbe a 160 oldalas könyvecskébe. Család. Emberismeret. Értékrendek. Emlékeztető, hogy a szerelem nem csak tündérmese, de rémtörténet is lehet. Vajon egy férfi, aki fodrász, feltétlen meleg is? És mitől lesz az ember értékes? A sikkes munkától? Mások megbecsülésétől? Vagy attól, hogy megnevettet egy parókát választó rákos nőt?
Marie-Aude Murail végtelen humorral beszél minderről, úgy, hogy a történet időnként szíven üt, de egy percre sem válik nyálassá.
A komolyabb témák miatt tizenhat éven felül ajánlom. Felhívnám rá a figyelmet, hogy a csajos borító ellenére a történet egyáltalán nem lányos. Fóliarajongóknak jelzem, hogy az egyik szereplő homoszexuális.
És még egy fontos infó: ezen a hétvégén, szeptember 26. és 29. között tartják a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, ahol, a díszvendég Franciaország képviseletében, Marie-Aude Murail-lal is találkozni lehet. Az írónő több beszélgetésen is részt vesz és dedikációt is tart. Részletek a Könyvfesztivál honlapján, a pontos időpontok a programfüzetben (ha valaki nem akarja az egészet végignyálazni, ajánlom, hogy töltse le a pdf-et, és használja a keresés funkciót :D )
Az írónő egy másik művéről, az Oh, boy!-ról írt bejegyzésemet a borítóra kattintva olvashatjátok.
Nem minden gyerek egyforma – mondta neki a direktor. – Az intelligencia is sok féle: van szociális, manuális, művészi. Az ön feleségének igaza van, amikor azt gondolja, hogy az iskola nem tud mit kezdeni azokkal, a fiatalokkal, akik másképp intelligensek."
Marie-Aude Murail: Tartós hullám – Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2017
Korosztály: 16+
Humor: 9/10
Elgondolkodtató: 7/10
Nekem hogy tetszett: 9/10
Pályaválasztás
Család
Rossz párkapcsolat
Simi alig várja, hogy végre ő is iskolába járhasson, és megtanuljon írni és olvasni. Csakhogy az iskola nem olyan, amilyennek képzelte, a betűk pedig nem éppen barátságosak. Erre dőlnek, arra dőlnek, elfordulnak, vagy épp helyet cserélnek, Simi pedig sehogy sem boldogul az olvasással.
Harriet Manners táskáján vörös betűkkel virít a "Geek" szó. Nem ő írta oda, de nem vitatja az állítást. Az igazság az, hogy őt nem zavarná, hogy egy kocka stréber, ha a többieket sem zavarná, és nem piszkálnák. Olyan ember, aki rajong a tényekért és az adatokért, de az emberi kapcsolatok, vagy éppenséggel a divat világa idegen terep számára. A...
A Tengeristen szenved, ezért népe is szenved. Mióta leigázták az országot és megölték a császárt, kit a Tengeristen fivéreként szeretett, a birodalmat kegyetlen viharok dúlják. A legenda szerint a vihar csak akkor csitulhat, ha a Tengeristen szívét akkora, vagy nagyobb szeretet tölti be, mint amekkorát a császár iránt érzett. Ezért az emberek...