Kedvcsináló

Spoileres kibeszélő

A megszállt Hollandiában a túlélés legalapvetőbb szabálya: törődj a magad dolgával. Ha a szomszédasszony zsidó férjét elviszik, nem mész át vigasztalni. Ha a feketepiaci kuncsaftok barátkozni akarnak, elhárítod, mert nem engedheted meg magadnak, hogy úgy érezzék, belefér, ha nem tudnak néha fizetni. Tudd, melyik katonával kell flörtölni, melyikkel kell úgy viselkedni, mintha a lánya lennél és melyikkel szemben tettesd maga hülyének, hogy megúszd, ha megállítanak.

Hanneke egyszerre van gyerek és felnőtt szerepben. Szüleivel él, az ő szabályaik szerint, csakhogy ő maga a családfenntartó. Édesapja még az első világháború alatt bénult le féloldalasan, mikor átugrotta a Belgiumot és Hollandiát elválasztó elektromos kerítést, hogy szerelmével lehessen. Hanneke anyukája zongoratanár volt régebben, de a megszállás alatt erre nem nagy a kereslet. Szülei ritkán mennek el otthonról, csak félig meddig érzékelik a körülöttük lévő valóságot. Természetesen tudják, hogy embereket visznek el, hogy szegénység van, és hogy idegen katonák vannak a városban, de meglepetésként éri őket, hogy ezek a katonák csak úgy megállíthatják és kikérdezhetik az embert, ha épp ahhoz van kedvük, mint ahogy azt sem veszik észre, hogy jobban étkeznek, mint az átlag holland. Ők úgy tudják, Hanneke egy temetkezési vállalkozó titkára, a feketepiaci bizniszről nem tudnak.

Az eltűnt lány

Janessen néni Hanneke állandó vevője. Két fia külföldön él, a harmadik Bas-szal együtt esett el, a férje úgy egy hónapja tűnt el. Egyedül él egy nagy házban. Azaz mégsem. Egy nap izgatottan várja Hanneke-t. Megmutatja neki a titkos ajtót, megmutatja hol aludt Mirjam. Elmeséli, hogy a férje az üzletükben bújtatta a munkatársát és családját, míg egy nap mindannyiukat le nem mészárolták. Egyedül a tizenöt éves Mirjamnak sikerült elmenekülnie, aki azóta nála bujkált. Csakhogy Mirjam eltűnt. Janessen néni átszaladt a szomszédba, és mire visszaért, a lány nem volt sehol. A bejárati ajtón nem mehetett volna ki, látta volna a szomszédból, ahogy azt is, ha kimászik az ablakon. A hátsó ajtót sem használhatta, hisz a retesz belülről zárva. És katonák sem vihették el, hiszen akkor a néniért is eljöttek volna. Lehetetlen rejtély, mégis igaz. A lány elment, de mégis hogyan, és főként miért, mikor itt volt biztonságban?

Hanneke nem igazán akar belekeveredni a dologba. Túl veszélyes, jobb távol maradni. De a lány csak tizenöt éves. És Bas nem fordítana hátat. Mert Bas ilyen volt. Merész, lelkes, olyan aki kockáztat, hogy örömet okozzon másnak, aki kockáztat, hogy segítsen másnak. Olyan, aki tizenhét évesen önként jelentkezik a hadseregbe, még mielőtt behívnák. Valamikor Hanneke is ilyen volt. De Bast megölték. És az országban idegen katonák vannak. Minden megváltozott.

De eltűnt egy lány, égszínkék kabátban. Csak tizenötéves. Bast nem hozhatja haza, de a lányt talán igen.

Ellenállás

Nyomozása során Hanneke egyre mélyebben lát a zsidók megszállás alatti életébe. Jár a már csak néhány fővel működő Zsidó Gimnáziumban. Többet tud meg a Zsidó Tanácsról, akiknek tagjaival elhitették, hogy közvetíthetnek a nácik és a holland zsidóság között. Látja a régi színház, a most átmeneti gyűjtőpontként működő Hollandsche Schouwburg borzalmát.

Bas testvérének, Ollie-nak hála kapcsolatba kerül a holland ellenállás egy csoportjával. Hanneke-nek esze ágában sincs belekeveredni az ellenállásba, de ők segíthetnek megtalálni Mirjamot, nekik pedig szükségük van a lány feketepiaci kapcsolataira. Rajtuk keresztül ismeri meg a kamasz Minát. Ő a Schouwburg melletti bölcsödében dolgozik, Hanneke tőle tudja meg, hogyan csempésznek ki zsidó kisbabákat, hogy aztán keresztény pároknál helyezzék őket biztonságba. Csakhogy Mina még az ellenállás előtt is titkolózik. Gyerekkora óta rajong a fotózásért, így a szabályok ellenére fényképezőgépet rejtett el egy babakocsiban, hogy megörökítse a megszállt ország hétköznapjait. De nem csak ezt, hanem az ellenállás működését is.

Hanneke versenyt fut az idővel. Mégis meddig maradhat életben Amszterdam utcáin egy égszínkék kabátos lány, papírok nélkül, sárga csillaggal a ruháján? Ráadásul a nácik és a holland szervezetük, az NSB, egyre nagyobb fokozatra kapcsolnak, tömegével szedik össze az embereket, már a Zsidó tanács tagjait is elviszik.

A hírt Ollie hozza: Mirjamot Schouwburgba vitték, két napon belül deportálják. Ugyanekkor a már bujkáló Mina is szörnyű felfedezést tesz: megkezdték a bölcsőde kiürítését. Már a kisbabákat is elviszik, és mivel neki hirtelen kellett menekülnie, az egyik babakocsiban még mindig ott a fényképezőgép, benne az ellenállásról készült felvételekkel.

Hanneke, Ollie és társaik lehetetlen feladat előtt állnak: meg kell állítaniuk a vasúthoz indított menetet, vissza kell szerezniük a kamerát, mielőtt megtalálják, és meg kell szöktetniük Mirjamot.

Hogy-hogy nem tudtak róla?

Ahogy egyre többet tud meg, Hanneke maga is kénytelen feltenni magának a kérdést, amit az utókor is annyiszor feltett a holokauszttal kapcsolatban. Hogy nem vették ezt észre az emberek? Hogy-hogy nem tudtak róla, mikor minden a szemük előtt történt!? És a válasz egyszerű: nem látták, mert nem akarták látni. Hanneke tudta, hogy begyűjtik a zsidókat, de nem gondolt bele, vajon milyen állapotok uralkodhatnak a színházban, ahová újra és újra tömegeket zsúfolnak be. Tudott róla, hogy munkatáborokba szállítja őket, de nem gondolkodott azon, vajon ezek hogy működnek. Mikor Ollie arról beszél, hogy szinte minden deportáltról az a hír érkezik, hogy megbetegedett és meghalt, nehezére esik elhinni, hogy Ollie feltételezése nem túlzás.

Örök barátság?

Ki a legfontosabb egy kamaszlány életében a szerelme és a családja mellett? Hát a legjobb barátnője. Csakhogy Hanneke nem csak a szerelmét, de a legjobb barátnőjét is elveszítette. Míg Bas-t a fegyverek ölték meg, barátságát Elsbeth-tel a szavak. Mert míg az egyik lány a szerelmét gyászolja, akit német katonák öltek meg, a másik egy német katonába lesz szerelmes.

Mirjam és legjobb barátnője, Amalia kapcsolatába szintén a szerelem zavart bele. Mit bír ki egy barátság? Mit vagyunk képesek megbocsájtani? 

Hősök és gonosztevők

A kék kabátos lány nem az a történet, ahol a szereplők kemény munkával és szemfülességgel mindent elérnek. Monica Hesse arra is rámutat, hogy az emberek nem hősnek vagy gonosztevőnek születnek. Pillanatnyi döntéseink határozzák meg, melyik csoportba kerülünk, és a tagság nem végleges. Figyelmetlenségek árulóvá tehetnek, hirtelen ötletek hőssé. És vajon hol húzódik a határ a hibázó ember és a szörnyeteg között?

A kék kabátos lány feszült történet, olyan fordulatokkal, amire nem feltétlen számítunk, összetett érzelmekkel. Látunk embertelenséget, látunk halált. Olyan tragédia történik, ami mellett a jó dolog legfeljebb megnyugvást hozhat, örömöt nem. És mindennek keretet ad Hanneke gyásza, és bűntudata. Elveszett egy örökké nevető, lelkes fiatal, és vele együtt egy szeretetteljes élet ígérete. Egy kamaszszerelem, ami holtodiglan szólt, ami után nem maradt más, csak az emlékek megismerkedésről, első csókról, romantikus civódásról. Arról, hogy Hanneke biztatta Bast, jelentkezzen önkéntesnek. Arról, hogy összetépte a levelet, amit Bas arra az esetre adott, ha nem térne vissza, mert azt hitte balszerencsét hoz.

A kék kabátos lány nem az a könyv, ami megnyugvást hoz, hanem az, ami elgondolkodtat. Tizenöt éven felülieknek ajánlom, felnőtteknek is. Az egyik mellékszereplő homoszexuális, de ez teljesen mellékes szál, inkább csak annyi a funkciója, hogy az írónő mellékesen emlékeztessen, a holokauszt nem csak a zsidókat érintette.

Ollie tanácstalanul néz rám. Már egyikünk sem tudja, milyen lenne egy normális hétköznap délután, amikor nem azt szervezzük, hogyan csempésszük ki a gyerekeket a Hollandsche Schouwburg-ből, vagy hogyan kutassunk fel újabb rejtekhelyeket a bujkálók számára, vagy bármit, amit a feketepiacon értékesíthetnék. Ha nem lenne háború, ha átlagos fiatalok lennénk, mit csinálnánk egy ilyen délután?"

Monica Hesse: A kék kabátos lány – Tikos az Á Könyvek, Bp., 2017

További infó: https://www.libri.hu/konyv/a-kek-kabatos-lany.html