Révész Emese könyve meseregény, de nem abban az értelemben,
hogy fantasztikus dolgok történnek benne, hanem abban, hogy szerkezetileg
félúton van a mese és a regény közt. A százhúsz oldalas könyv fejezetekre
tagolt, de nem sorolnám a kezdő olvasóknak szóló könyvek közé.
Nagy kérdés, hogy a Simi és a rendetlen betűk voltaképpen kinek
szól. Az érintett gyerekeknek talán segítség lehet, ha látják, hogy nincsenek
egyedül, de őszintén szólva a könyv leginkább a szülőknek segíthet, akik
szeretnék megérteni, mit él át a gyermekük.
Azt a funkcióját viszont, hogy más gyerekeknek is
megtanítsa, hogy a diszlexiás se nem beteg, se nem buta, kevésbé tölti be.
Révész Emese ugyan nagy hangsúlyt tesz erre, de az igazság az, hogy a könyv egy
kicsit unalmas, ennélfogva a nem érintett gyerekek nemigen fogják végigolvasni.
Révész Emese könyve témáját tekintve egyértelműen hiánypótló, történetként viszont távolról sem tökéletes.
A könyvet Metzing Eszter illusztrációja díszíti.