Ha van mondat, amit nem akarsz a 16. szülinapodon hallani, akkor az a "Mindjárt megölnek." Különösen nem, ha aztán tényleg megölnek. Magnus Chase két éve hajléktalan, állítólag egy skandináv isten fia, és egy tűzóriásnak, no meg egy valkűrnek hála, a Valhalla legújabb lakója. A harcosok paradicsomában az élet (a halál?) másról sem szól, mint a Ragnarökre való felkészülésről. Csakhogy Magnus inkább elodázná a világvégét, így hát barátaival, egy divatos törpével, egy rúnamágus elffel, no meg az éppen kirúgott exvalkűrrel együtt neki vág a kilenc világnak, hogy megakadályozza azt.
Magnus Chase két éve él az utcán, azóta a borzalmas éjszaka óta, mióta az édesanyja meghalt. Gondosan kerüli a rendőröket, akik ki akarják hallgatni: azt mégse mondhatja, hogy hatalmas, világító szemű farkasok törtek be az emeleti lakásukba, nem igaz?
Az élet az utcán nem könnyű, de szerencsére két másik hajléktalan, az alacsony Blitz és a siket-néma Hearth a szárnyaik alá veszik. Vannak jobb napok, és vannak rosszabbak, de az a nap, amikor arra ébred, hogy Blitz a vállát rázza, egyértelműen a rosszabbak közé tartozik.
Mindenkinek van valami elképzelése arról, hogy mi történik vele, ha meghal. Amire Magnus egyáltalán nem számított, az az, hogy a Valhallában találja magát, hála Samirha l-Abbasnak, a muszlim valkűrnek. Csakhogy a Valhallában nincsenek elragadtatva Magnus érkezésétől. Megkérdőjelezik, méltó-e a harcosok paradicsomára, elhangzik egy bajlós jóslat, Sam-nek pedig kiteszik a szűrét. De a szabály az szabály, aki a Valhallába került, ott is marad a végítélet napjáig, így Magnus is helyet kap a Ragnarökre készülő harcosok körében. Itt másról se szól a fáma, mint a napról, amikor Fenrir, a farkas, letépi láncait, és eljő a világvége. Magnus szerez pár barátot, de ellenséget is.
Aztán felbukkan Blitz és Heart, bevallják, hogy egyikül törpe, a másik elf, és valójában végig a főnökük megbízásából vigyáztak Magnusra. Mikor arra kérik, tartson velük, a fiú gondolkodás nélkül velük szökik a Valhallából.
Fölösleges itt azt tárgyalni, miféle kalandokat él át a kis csapat, míg biztosítja, hogy Fenrir, a farkas ne szabadulhasson el, beszéljünk inkább a szereplőkről.
Magnus talpra esett, flegma kamasz. Nem az a szokványos örök jó fiú, mint a legtöbb hős, de helyén van a szíve. Bár a Valhallában megkérdőjelezik jogosultságát, valójában nagyon is komolyan védelmezi a körülötte lévőket, ebben apja kardja, Jack is segíti.
Ami szülői szemmel érdekes lehet a karakterrel kapcsolatban, az a lopáshoz való hozzáállása. Nincs mit meglepődni azon, hogy egy hajléktalan kamasz időnként elemel egy-két dolgot, a regény egy pontján azonban Magnus kifejti, hogy emiatt sokszor nem is érez bűntudatot. Kifejezetten egy típusra utazik, gazdagokra, akik azt hiszik, nekik mindent szabad. Saját megfogalmazása szerint ő egy személyben bíró, esküdtszék és tolvaj, áldozatai pedig megérdemlik, amit kapnak. Magnus még büszke is arra, amit tesz. A történet egy pontján azonban Loki (aki korántsem pozitív figura a könyvben) szembesíti vele, hogy tettei nem sokban különbözik attól, amikor ő súlyosan megsebesített egy mindenki által szeretett istent, csak mert bosszantotta a népszerűsége. Magnus kénytelen szembe nézni vele, hogy valójában nem tett mást, csak kis bosszúhadjáratot folytatott olyanok ellen, akik idegesítették őt.
Samirah al-Abbas egyértelműen az egyik legérdekesebb karakter. A tizenhat éves lány tisztességes muszlim lány, hidzsábot visel, péntekenként mecsetbe jár a nagymamával, és van egy vőlegénye, akit ugyan a család választott számára, de akibe ő is szerelmes. És nem mellesleg, valkűr, és Loki lánya.
Két életét nem egyszerű összeegyeztetni, ráadásul egyikben sem fogadják jó szívvel. Az iskolában terroristának csúfolják, letépik a kendőjét, a Valhallában viszont nem bíznak Loki lányában. Magnus már a második kiválasztottja, akit nem találnak méltó hősnek, így kapva kapnak az alkalmon, és száműzik a valkűrök közül. Sam azonban nem adja fel, Magnushoz és társaihoz szegődik, és segít nekik megakadályozni a Ragnarököt. Kíváncsian várom, milyen sorsot tartogatnak számára a következő kötetek.
Blitz és Hearth sokszor humorforrásként funkcionálnak, de a történetük, különösen Hearth-é, cseppet sem vicces. Blitz, egész életét abban a tudatban élte, hogy ő csupán fizetség, amit anyja, Freyja, néhány ékszerért cserébe hagyott. Emellett, azzal is meg kell küzdenie, hogy más, mint a többi törpe. Míg társai a nagy kézművesek kiváló fegyvereket és mágikus tárgyakat készítenek, addig, őt csak a divat érdekli.
Hearth, a siket-néma elf sem lelt boldogságra az övéi között. A fivére kiskorában meghalt, a szülei pedig nem tudták elfogadni, hogy az istenek elvették ép gyermeküket, és a fogyatékosat hagyták meg. Fájdalmukat megmaradt gyermekükön töltötték ki, ő pedig egy rég elfeledett és lenézett tudásba, a rúnamágiába menekült.
A Magnus Chase és Asgard istenei nem kevés hasonlóságot mutat a Percy Jackson és az olimposziakkal. Mindkét szereplő félisten, egyikük sem vágyik rá, hogy hős legyen, mégis azzá válik, sőt, még a szereplők közt is van kapcsolat (ismerős esetleg egy bizonyos Annabeth Chase?).
És, amiről fontos szót ejteni, a főhősnek mindkét sorozat első kötetében meg kell küzdenie az édesanyja elvesztésével. Ez az a pont azonban, ahol talán leginkább kitűnik, hogy a könyvek nem ugyanannak a korosztálynak szólnak. Míg Percy üzletet köt az alvilág urával, megküzd a görög mitológia számtalan alakjával, és végül visszakapja az anyukáját, Magnus egész más utat jár be. Az ő története nem az anya feltámasztásáról, hanem a meggyászolásáról szól. Elfogadni, hogy nincs többé. Eljutni oda, hogy úgy gondoljon rá, hogy nem omlik össze. A történet egy pontján Magnus is lehetőséget kap rá, hogy viszont lássa az anyukáját, úgy, hogy a nő helyet kap a három túlvilág egyikében, de a fiú nemet mond, mert hiába vágyik rá mindennél jobban, hogy viszont lássa őt, tudja, hogy az édesanyja nem lenne boldog, azon a világon. Míg Percy harca azzal ér véget, hogy visszakapja az anyukáját, Magnus abban lel békére, hogy végre olyan gyászszertartást tarthat az anyukájának, amilyenre az vágyott, és lélekben nyugodtan elbúcsúzhat tőle.
Mint a szerző minden könyvében, itt is kaland követ kalandot. Az új sorozat a Percy Jackson könyveknél több fokozattal komolyabb és sötétebb témákat taglal. Rick Riordant most sem hagyta cserben a humora, de nem marad el a kőkemény ismeretterjesztés sem, amit már megszokhattunk.
Őszintén szólva, ha ez az első Riordan könyv, amit olvasok, valószínűleg oda meg vissza lennék. De így, hogy már jó páron túl vagyok, bevallom azt érzem, az író csupán fogta a már többször bevált receptet, és elvégezte a házi feladatot. Ennek ellenére tény, hogy a Magnus Chase és Asgard istenei megüti a Percy Jackson könyvek szintjét, és messze-messze meghaladja az Apollón próbái című ötkötetes erőlködést.
Viszont hiába népszerű Riordan már ötödik osztály környékén, ezt a könyvét nem ajánlom tizennégy évnél fiatalabbaknak.
Azt akarná, hogy úgy emlékezzek rá, amilyen volt. Ez az egyetlen emlékmű, amire szüksége van."
Rick Riordan: A Nyár kardja - Könyvmolyképző, Szeged, 2024
Korosztály: 14+
Humor: 8/10
Kaland: 8/10
Ismeretterjesztés: 7/10
Nekem hogy tetszett: 7/10
Északi, Skandináv mitológia
Félisten
Gyász
Barátság
Amikor a tizennégy éves, de már végzős gimnazista Siméon és kishúgai árván maradnak, esküt tesznek, hogy mindig együtt maradnak. Bár a gyámügy előkeríti sosem látott féltestvéreiket, a kimért, jómódú doktornő Josiane-t és a kétlábonjáró felelőtlenség Barthélemyt, a gyerekeknek csalódniuk kell. Bartnak esze ágában sincs három vadidegen gyereket...
Roni üzenetet kap. Csak épp nem egy kedves üzenetet a fiútól, akivel tegnap randizott, hanem egy fotót, amin a fiú épp valaki mással csókolózik. De vajon ki küldte a képet? És miért? És miért titkos profilról? Ronit nem hagyja nyugodni a kérdés, így hát nyomozásba kezd, hogy megtudja, a Belvárosi Deák gimi ezerkétszáz tanulója közül kinek tartozik...
A szörnyetegek köztünk élnek. A Természetfeletti Hivatal, a Fausztusz család vezetésével begyűjti, megbillogozza és számon tartja a különleges lényeket. Ferenc József nem rajong a családért, de tudja, hogy szükségesek. Különösen most, mikor egy titokzatos lapnak és egy még titokzatosabb hajónak, az Éjféli Rémmondónak és az Ördöghullámnak hála, a...