Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár
Kedvcsináló
Szereted a csokoládét? Milyen gyakran eszel? Karcsi imádja a csokit, de olyan szegények, hogy egy évben csak egyszer ehet, a születésnapján. Pedig a világ leges-legnagyobb csokoládégyára mellett lakik, és minden reggel, mikor korgó gyomorral iskolába indul, a csoki illatú városon kell átkelnie.
Egy nap aztán rendkívüli kegyben részesül: négy másik gyerekkel együtt látogatást tehet az elzártan működő gyárban. Karcsi hamar rádöbben, hogy Vonka Vilmos gyára nem csak a legnagyobb, de a legkülönlegesebb is.
Spoileres kibeszélő
A Vonka gyárat csokoládé illat és legendák lengik körül. Soha senki nem megy be. Soha senki nem jön ki. A csudásabbnál csudásabb termékek azonban nap mint nap kijutnak a csokigyárból. Néhanapján, esténként, mikor bent ég a lámpa, különös, apró emberalakokat látni, de senki sem tudja, kik ők. Magát Vonka Vilmos urat, időtlen idők óta nem látta senki.
A Picur család kalyibája alig egy köpésnyire áll a csokigyártól. Nyomorúságos ki viskó ez, ahol mindig káposzta a koszt, az egyetlen ágyban pedig a négy vénséges vén nagyszülő alszik.
Egy nap aztán a gyár különleges bejelentést tesz. Vonka úr öt aranybilétát rejtett el termékei csomagolásában. Az öt szerencsés gyermek, aki megtalálja, látogatást tehet a titokzatos csokigyárban, és egy életre elegendő csokival távozhat. A világ felbolydul! Az emberek sokasával veszik a csokit, a szerencsés megtalálókat szinte megrohamozza a sajtó.
Picurék szegények, mint a templom egere. Karcsi minden évben csupán egyetlen tábla csokoládét kap, a születésnapján. Nem valami jók az esélyei, és hiába reménykedik titokban az egész család, bizony a csomagolás alatt nem rejtőzik más, csak csokoládé. Nem sokkal később azonban hihetetlen szerencse éri a fiút, egy talált pénzből vett tábla csomagolása alatt ott rejtőzik az utolsó aranybiléta!
És Vonka úr gyára valóban csodálatos helynek bizonyul. A csokoládét óriási vízesés köpüli. A csokifolyón szaloncukorhajó úszik. A csokienergia hajtotta lift nem csak le és fel, bármilyen irányba tud menni, a dolgozók pedig mind-mind az umpa-lumpák vidám, bár kissé kárörvendő népéhez tartoznak.
Van is min kárörvendeniük. Vonka Vilmos gyára nem csak elképesztő, de veszélyes is, különösen, ha az ember nem tartja be a szabályokat. Bendő Bandit, a végtelenül falánk kisfiút hiába figyelmezteti a gyáros, hogy ne nyúljon a csokifolyóba, mert beszennyezi, olyan mohón nyakalja, hogy belecsobban, majd felszívja egy csokicső. Csap Veruska, a világ tán legelkényeztetettebb gyereke szüleivel együtt a szemétledobóban landol, mikor olyasvalamit próbál megszerezni, amiről azt mondták nem kaphatja meg. Nyájas Viola, aki nagyon viccesnek találja, ha a liftgombra ragasztott rágójába valaki belenyúl, szilvává változik, mikor a figyelmeztetés ellenére lecsap egy egész menüt nyújtó rágó prototípusára. Végezetül a gengszterrajongó, képernyőfüggő Kép Ernő először miniatűr, majd háromméteres, de hajszálvékony lesz, mikor olyan eszközhöz nyúl, amit megtiltottak. És minden "balesetet" az umpa-lumpák csúfos dala követ, akik egy percre sem rejtik véka alá a véleményüket, hogy valójában a szülők hibája, hogy a kölkeik neveletlenek, szófogadatlanok és utálatosak.
Roald Dahl meseregénye régimódi történet, amiben a rossz elnyeri méltó büntetését, a jó pedig megjutalmaztatik. Karcsi, az egyetlen gyerek aki jól viselkedett és nem került bajba, a csokigyár örököse lesz.
A Karcsi és a csokoládégyár hét éven felüli gyerekeknek szól, Charlie és a csokigyár címen is kiadták. A regény 1964-es megjelenése óta több film is készült belőle, a Vonka Vilmos fiatalságát bemutató előzményfilmet, a Wonkát, pedig mától játszák a mozik. A regény folytatás a Karcsi és a Nagy Üveglift címet viseli.
Ez itt a gyár központi idegrendszere, az egész üzletág lelke! És milyen gyönyörű! Ragaszkodom hozzá, hogy a gyáram valamennyi helyisége gyönyörű legyen! Elviselhetetlen, ha egy gyár csúnya! Nos, lépjünk be hát! De vigyázzatok nagyon, kedves gyermekeim! Őrizzétek meg a józanságotokat! El ne veszítsétek a fejeteket! Nyugalom! Higgadtság! Fegyelem!"
Roald Dahl: Karcsi és a csokoládégyár – Bp.: Animus, 2005