Kedvcsináló

Spoileres kibeszélő

1914 különös hely. Van már telefon, van már villamos, de még a nagymama legrégebbi ruhája kapcsán is közszeméremsértést emlegetnek az emberek. Így hát Karola első útja egy ruhaszalonba vezet, ahol (hála a nagypapa régi pénzgyűjteményének) Amerikából hazalátogató grófkisasszony lesz. Ez alatt a fiúk beveszik magukat a korabeli művészek törzshelyére, a New York kávéházba. Mázlijuk van, nem csak látják Kertész Mihályt, de azt is sikerül elhitetni magukról, hogy a New York Times ifjúsági újságírói, akik a magyar színház- és filmművészetről cikkeznek. És hogy igazán szerencsésnek érezzék magukat, Kertész, aki épp most indul Kolozsvárra, hogy lefilmezze A toloncot, meghívja őket, nézzék meg a forgatást. Mivel ez pont az a film, amivel kapcsolatban Fejónak kétségei támadtak, a gyerekek vonatra szállnak.

Handling!

Fejó kétségei hamar elszállnak, pedig a forgatás nem indul könnyen. A rendező nem találja a hangot a színészekkel, az operatőr úgy érzi, kioktatják a munkájáról, a színészek pedig még nem tanulták meg, hogy a filmszínészet egészen más műfaj, mint a színpadi. Egyfelől azt gondolják, a film csak vásári bolondozás, divathóbort, ami tíz év alatt kifut, másrészt félnek, hogy pont ez az egyetlen alakításuk, amit az utókor is láthat majd. A gyerekek pedig csak ámulnak és bámulnak. Találkoznak Jászai Marival és Berky Lilivel, megtudják, hogy kell a régi filmekhez sminkelni, hogy a felvételeket csak napokkal később lehet látni, és hogy százhúsz méter film alig négy-öt percre elegendő. Fejó lehetőséget kap, hogy kipróbálja a korabeli filmfelvevőgépet, és rögtön szerelembe esik vele.

Gróf úr és grófkisasszony

A fiatalok azonban nem csak filmezéssel mulatják az időt. A vonaton összeismerkednek Bánffy Miklós gróffal, aki vendégül látja őket a következő hetekre. Karolának kéretlen udvarlója akad, sor kerül szerenádra csakúgy, mint párbajra. Nem csak azt látjuk, hogy élt az arisztokrácia, de a gróf öreg nevelőjének hála azt is, hogy nőtt fel akkoriban egy úri gyerek. Sőt, minkor Karoláék visszatérnek a 21. századba, arról is hallunk, mi lett Bánffy sorsa, mi történt vele Trianon után, hogyan lett a második világháború és a kommunista hatalomátvétel után a hajdan oly gazdag főnemesből nyomorgó öregember. Így a regény nem csak az első világháború körüli viszonyokat mutatja meg, de azt is, milyen hatalmasat változott a világ egyetlen emberöltő alatt.

Valami hiányzik

Néhány hét elteltével rendkívüli számmal jelentkezik az újság: lelőtték a trónörököst és feleségét. Fejó nem éppen penge töriből, Bende és Karola azonban jól tudják, mi következik: ideje hazamenni. Csakhogy amikor hazaérnek, se híre, se hamva A toloncnak. A múzeumi tárlatvezető, aki levetítette nekik a kiránduláson, állítja, hogy csupán feljegyzések maradtak fenn róla, de a kópia elveszett, évtizedek óta nem látta senki.

Karola szörnyű hibát vétett, megváltoztatta a múltat! Ezt helyre kell hozni!

Egy kis tévedés

Hála Bende kisöccsének, a visszaút nem éppen úgy alakul, ahogy tervezték, véletlenül rossz alagútba fordulnak be és 1914 nyara helyett 1916 telére érkeznek. A Gellért-hegyen katonák gyakorlatoznak, sokkal kevesebb férfit látni, minden sokkal többe kerül, mint két éve. Szerencséjükre ismét belebotlanak Kertészbe, aki egyenest a grófhoz viszi őket. Bánffynak hála részt vehetnek az ország utolsó koronázásán, majd ismét Kolozsvár felé veszik az irányt. A város azonban már itt se emlékeztet a korábbira. Amellett, hogy látjuk, hogy élnek a jómódúak a háború alatt, a kialakuló nyomorral is találkozunk. Látjuk, hogy a háború és a szegénység milyen társadalmi feszültségeket mélyít el, vagy épp hoz felszínre.

Román magyarok

Ami igazán érdekessé tette számomra ezt a könyvet, az az, hogy mennyire mélyre menően foglakozott a kisebbségi kérdéssel. Látjuk milyen etnikai feszültségek voltak a vidéken már az első világháború előtt. Halljuk egy oláh anya kifakadását a nemzetiségi oktatás hiánya miatt, Bánffy pedig nagypolitikai, gazdasági, társadalmi szempontból is magyarázza a kérdést érthetően és olvasmányosan.

1916-ban még rosszabb a helyzet, azt látjuk, milyen román nemzetiségű kiskatonának lenni a magyar hadseregben a román betörés után. Zágoni Balázs mindkét fél felelősségére szépen rámutat, ezzel pedig sokkal árnyaltabb képet adott a témáról, mint a töritankönyvek többsége.

Abszolút töri

Az Abszolút töri sorozat a Pagony kiadásában jelenik meg. A kerettörténet szerint a Vitéz János (nyolcosztályos) Gimnázium udvarán álló vénséges vén platánfa gyökerei közül a múltba vezető alagutak indulnak. Ha ki tudod játszani Tempi Bori nénit, aki nem csak büfés, de a fa őre is, úgy kirándulhatsz egy másik korba, hogy a jelenben egy pillanat sem telik el. Egy hetedikes osztály tagjai pedig egész tehetségesnek bizonyulnak Bori néni kijátszásában.

A gyerekek eljutnak Mátyás udvarába és 1956-ba csakúgy, mint a honfoglalás vagy a kiegyezés korába. A sorozat kötetei nem egymásra épülnek, bármilyen sorrendben olvashatóak.

A Szamos-parti Hollywood elgondolkodtató, sokszor vicces történet tizenhárom éveseknek. 

De úgy látszik, egy ember minden tettét több szemüvegen át lehet nézni. Ha valaki azzal az előítélettel él, hogy Janovics nem több, mint nagyhatalmú, ravasz és számító üzletember, akkor minden tettét ezen a szemüvegen át fogja látni. Ha meg azzal, hogy egy önfeláldozó, művészetpártoló színházigazgató, akkor meg ezen."

Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood – Pagony Kiadó, Bp.: 2022

További infó: https://www.pagony.hu/termekek/szamos-parti-hollywood