Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Elutaznál a múltba, ha megtehetnéd? Mondjuk 1956-ba?
Mára egy rövid bejegyzés azokról az újdonságokról, amiken megakadt a szemem a BNKF-en. A könyvekről a borítóra kattintva kaphatok további információt.
Örömhír: itt A játék neve: Budapest folytatása!
A történet ezúttal egy rendetlenkedő számítógépes játék
körül szövődik. Szűcs Ádámtól a kamaszok kalandra, rejtélyre és humorra
számíthatnak, no meg némi jól álcázott ismeretterjesztésre, ezúttal részben a
mesterséges intelligenciát illetően.
A sorozat első kötetéről szóló beszámolómat itt olvashatjátok.
Magyar disztópia, nem kevés kikacsintással. Ebben a világban kasztrendszer uralkodik, az oktatás legfőbb célja a megfelelő politikai nézet gyerekekbe plántálása; a gondolkodás és a kreativitás nem támogatott, a családalapítás és a szaporodás viszont nagyon is.
Már ennyiből is kitűnik, hogy a könyv főként nagykamaszoknak és fiatal felnőtteknek szól. Hogy zseniális lesz-e vagy szájbarágós, az nagy kérdés: a puding próbája az evés.
A Lampion kiadó jóvoltával új kezdő olvasóknak szóló sorozattal gazdagodtunk. A sorozatnak eddig három kötete jelent meg, különböző szerzőktől és más-más illusztrátorok munkájával. A történetek közt van meglopott kobold, megbokrosodott focilabdát űző boszorkány, és kalandos játszótér is, úgyhogy mindenki talál ízlésének megfelelőt. A könyvek száz oldal körüliek, a kevés szöveget sok rajz kíséri, a tipográfia pedig időnként maga is illusztrál.
Két fiú. Tizenegy évesek. Szomszédok. Barátok. Csak épp a vallásuk más.
Zágoni Balázs, a Fekete fény és a Szamos-parti Hollywood írója ezúttal a vészkorszakról mesél két gyerek barátságán keresztül. Nagyon kevés olyan ifjúsági regény jelent meg, ami a magyarországi holokauszttal foglalkozik, számomra mindig öröm, ha bővül a lista. Ha Zágoni csak fele olyan alaposan körbejárja a témát, mint a Szamos-parti Hollywood-ban a kisebbségek helyzetét, nem fogunk csalódni.
A Szamos-parti Hollywood-ról itt írtam bővebben, A csillag és a százados-ról pedig a borítóra kattintva találtok további infót.
A Pagony Abszolút Könyvek sorozatára mindig érdemes figyelni, ezúttal két könyvet szúrtam ki:
Csepregi János regényében Misi, a kutyák és a számok barátja bajba kerül, pedig ő csak jót akart. De a dolgok rosszul alakulnak, ő pedig tolvaj lesz. Hogyan tovább?
A kőoroszlán szíve című kisebbeknek szóló történetben Leó a lánchídi oroszlánokkal bratyizik.
Mindig érdekes, ha külföldi szerző Magyarországot, vagy magyar történelmi eseményeket állít regénye központjába, Katherine Locke pedig pontosan ezt tette.
Csilla Budapesten él a nagynénjével, és imádott folyójával. A szülei túlélték a holokausztot, hogy aztán a kommunista rendszer borzalmai végezzenek velük. Csilla titokban a disszidálást tervezgeti, csakhogy beköszönt 1956 októbere, és minden megváltozik.
Locke története történelmi közegbe ágyazott, mitológiai és mágikus elemeket tartalmazó young adoult.
Elutaznál a múltba, ha megtehetnéd? Mondjuk 1956-ba?
Emma a temetőben él sírásó apukájával. A sírok közt játszik iskola után, a holtakkal könnyebben elcseveg, mint az élőkkel. Peter még új a temetőben. Két héttel ezelőtt az ikertestvére lezuhant a garázstetőről, négy napra rá eltemették, Peter azóta minden délutánját itt tölti. Segíthet egymásnak a két gyerek?
Milyen egy jó gyerek focicsapat? Olyan, ami mindig nyer? Amiből utánpótlást válogatnak a nagy klubok? Vagy valami másra van szükség? Gaston Champignon-nak, az egykori focistának nem tetszik, amit a gyerekek meccsén lát, így úgy dönt, saját csapatot alapít. De vajon lehet esélye egy szedett-vedett, frissen verbuválódott társaságnak a "profi"...