Mára egy rövid bejegyzés azokról az újdonságokról, amiken megakadt a szemem a BNKF-en. A könyvekről a borítóra kattintva kaphatok további információt.
Örömhír: itt A játék neve: Budapest folytatása!
A történet ezúttal egy rendetlenkedő számítógépes játék
körül szövődik. Szűcs Ádámtól a kamaszok kalandra, rejtélyre és humorra
számíthatnak, no meg némi jól álcázott ismeretterjesztésre, ezúttal részben a
mesterséges intelligenciát illetően.
A sorozat első kötetéről szóló beszámolómat itt olvashatjátok.
Magyar disztópia, nem kevés kikacsintással. Ebben a világban kasztrendszer uralkodik, az oktatás legfőbb célja a megfelelő politikai nézet gyerekekbe plántálása; a gondolkodás és a kreativitás nem támogatott, a családalapítás és a szaporodás viszont nagyon is.
Már ennyiből is kitűnik, hogy a könyv főként nagykamaszoknak és fiatal felnőtteknek szól. Hogy zseniális lesz-e vagy szájbarágós, az nagy kérdés: a puding próbája az evés.
A Lampion kiadó jóvoltával új kezdő olvasóknak szóló sorozattal gazdagodtunk. A sorozatnak eddig három kötete jelent meg, különböző szerzőktől és más-más illusztrátorok munkájával. A történetek közt van meglopott kobold, megbokrosodott focilabdát űző boszorkány, és kalandos játszótér is, úgyhogy mindenki talál ízlésének megfelelőt. A könyvek száz oldal körüliek, a kevés szöveget sok rajz kíséri, a tipográfia pedig időnként maga is illusztrál.
Két fiú. Tizenegy évesek. Szomszédok. Barátok. Csak épp a vallásuk más.
Zágoni Balázs, a Fekete fény és a Szamos-parti Hollywood írója ezúttal a vészkorszakról mesél két gyerek barátságán keresztül. Nagyon kevés olyan ifjúsági regény jelent meg, ami a magyarországi holokauszttal foglalkozik, számomra mindig öröm, ha bővül a lista. Ha Zágoni csak fele olyan alaposan körbejárja a témát, mint a Szamos-parti Hollywood-ban a kisebbségek helyzetét, nem fogunk csalódni.
A Szamos-parti Hollywood-ról itt írtam bővebben, A csillag és a százados-ról pedig a borítóra kattintva találtok további infót.
A Pagony Abszolút Könyvek sorozatára mindig érdemes figyelni, ezúttal két könyvet szúrtam ki:
Csepregi János regényében Misi, a kutyák és a számok barátja bajba kerül, pedig ő csak jót akart. De a dolgok rosszul alakulnak, ő pedig tolvaj lesz. Hogyan tovább?
A kőoroszlán szíve című kisebbeknek szóló történetben Leó a lánchídi oroszlánokkal bratyizik.
Mindig érdekes, ha külföldi szerző Magyarországot, vagy magyar történelmi eseményeket állít regénye központjába, Katherine Locke pedig pontosan ezt tette.
Csilla Budapesten él a nagynénjével, és imádott folyójával. A szülei túlélték a holokausztot, hogy aztán a kommunista rendszer borzalmai végezzenek velük. Csilla titokban a disszidálást tervezgeti, csakhogy beköszönt 1956 októbere, és minden megváltozik.
Locke története történelmi közegbe ágyazott, mitológiai és mágikus elemeket tartalmazó young adoult.
A kontinens két végén évszázadok óta ellenséges népek élnek. Calluna nagymamája Ezüsterdő úrnője. Már csak ők ketten élnek a dinasztiából, már csak ők ketten bírják az erdő mágiáját. Az alakváltó farkasok azonban maguk a mágia megtestesülései. Mióta csak trónra lépett, Faelan király sorra foglalja el a birodalmakat. Egy nap a farkasok követei...
Konrád Eszternek kínszenvedés az iskola. A jegyei nem jók, a labdajátékokban ügyetlen, rosszul néz ki, az osztálytársai folyton csúfolják. És ami a legrosszabb, újra és újra eljön a matekóra borzalma Irénke nénivel, a leggúnyosabb, legmegalázóbb tanárral, aki az iskolában dolgozik. Sajnos ki nem állhatja Esztert. Egy nap azonban a lány új...